Így adózik a diákmunka

Az adóhivatal információs füzetéből megtudható, hogy miként kell a diákmunka utáni adókötelezettséget leróni, illetve miként vonatkozik egészségbiztosítás a diákokra.

Az ado.hu erre támaszkodva nézett utána a szabályoknak.

Fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A munka törvénykönyve az iskolai szünet időtartamára annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzésben tanul. Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával teheti meg, hogy dolgozhat.

Az engedélyen kívül adóazonosító jel is kell. Amennyiben a diák nem rendelkezik ilyennel vagy a korábban kiállított adókártyáját elvesztette, akkor annak igényléséhez, pótlásához a 18T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatnia a NAV-hoz. Az adókártya igénylése ingyenes.

A diákok leggyakrabban egy iskolaszövetkezet tagjaként végeznek nyári munkát. Ezen túl állhatnak munkaviszonyban; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); és háztartási alkalmazottként.

Az iskolaszövetkezeti tagként dolgozó diáknak nem kell járulékot fizetnie, így biztosítottnak sem minősül. A keresete nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie, melyet az iskolaszövetkezet vall be, von le és fizet ki a NAV-nak. A diáknak így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie szja-bevallásában és az adóbevallást be kell nyújtania a következő év május 20-ig.

Ha viszont munkaviszonyban dolgozik a diák, akkor ugyanúgy, mint bárki másnak az szja mellett 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, melyeket munkáltatója von le béréből és fizeti be a NAV-nak.

Forrás: HR Portál